ÓBUDAI NÉPZENEI ISKOLA

nepzeneiskola.hu

A MAGYAR ZENEI ANYANYELV ISKOLÁJA

English

Tanáraink





2009/2010-es tanév


Kobzos Kiss Tamás : igazgató

Kobzos Kiss Tamás 1950 május 30-án született Debrecenben. Szülei pedagógusok voltak, édesapja Kiss Tamás költő, író.

A magyar népzene és történeti zene már gimnáziumi évei alatt felkeltette érdeklődését, az egyetemen pedig (vegyész szakon végzett a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetemen) a "Főnix" színjátszó együttes tagja lett, majd 1973-74-ben a Délibáb népzenei együttesben működött.

1975-ben megkapta "A Népművészet ifjú mestere" címet.....

1986 óta tanára, 1991 óta igazgatója az Óbudai Népzenei Iskolának, tanít a LFZE népzene szakán is. Több publikációja jelent meg a népzenetanítás témakörében, szerkesztője volt az 1999-es népzenetanítási tanterveknek. 1996-ban elnyerte a Bezerédj Alapítvány népművészeti díját, zenetanári munkája elismeréseként 1998-ban megkapta a Köztársasági Arany Érdemkeresztet, művészi munkáját pedig "A Magyar Művészetért" díjjal jutalmazták. 2005-ben elnyerte a Magyar Régizenei Társaság Tinódi díját.

Választmányi tagja a Zenetanárok társaságának, tiszteletbeli tagja a Magyar Művészeti Akadémiának.

2006-ban Magyar Örökség Díjat, 2007-ben Prima díjat kapott.

a teljes életrajz >>>>>>

Balogh Sándor: citera és furulyatanár

Született Tiszaszederkényben, 1956. augusztus 2-án.
A debrecenbeni a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán került közelebbi kapcsolatba a magyar népzenével dr. Bencze Lászlóné népzenetanár és Joób Árpád népzenész révén.

1987-ben kezdett tanítani a budapesti III. kerületi Zeneiskola népi tagozatán, a mai Óbudai Népzenei Iskolában, ahol jelenleg is citerát és furulyát tanít.

1998-ban az Oktatási Minisztérium felkérésére elkészítette az Alapfokú művészetoktatás citera tantervét. 2001-ben egy összefoglaló könyvet írt - kollégái közreműködésével - Moldvai hangszeres dallamok címmel.

Több népzenei lemez szerkesztője, zenei rendezője; Zurgó (1996.), Szeretőm a táncba (1997.), Csürrentő (1998.), Citerát pengessetek (1998.), Serény magyaros (2002.), Mandache Aurél hegedül (2003.), Róka Mihály: Szerelem, szerelem (2004.).

Első önálló lemeze 2000-ben Dorombér címmel jelent meg. További saját szerkesztésű hanglemezek: Magyar citerás antológia I-II. (2004-2005.), Hodorog András: Furulyazene Moldvából (2004.), Széles víz a Duna (2005.), Óbudai hegyek alatt (2005.), Legedi László István: Csobános (2006.).
Legújabb önálló lemeze: Dorombér 2 (2006.)

1979-ben megkapta az Népművészet Ifjú Mestere címet, 2003-ban Pedagógiai Érdemekért kitüntetést kapott a III. kerületi Önkormányzattól.
a teljes életrajz >>>>>>

Borsi Ferenc: citera-, furulya- és tamburatanár

Születtem Csókán, a Vajdaságban. 1991. augusztusában népzenei előadói tevékenységemért elnyertem "A Népművészet Ifjú Mestere" címet. Ugyanebben az évben szereztem meg a C kategóriás- citerazenekar-vezetői engedélyt. Magyarországra településem után citeraoktatói megbízást kaptam a KÓTA C kategóriás tanfolyamán; a Magyar Rádió népzenei szerkesztőségében pedig szakriporteri munkatársként tevékenykedtem.

A Nyíregyházi Főiskolán óraadóként 1998-2002-ig népzeneelméleti tárgyakat adtam elő. 1998-tól részmunkaidőben, 2000-től főállásban az Óbudai Népzenei Iskolában oktatok citerát, furulyát és tamburát.

2005. augusztus 1-től országos népzeneoktatási szakértő címet szereztem.
a teljes életrajz >>>>>>

Budai Ilona: népi ének tanár

Magyar Örökség díjas népdalénekes, 1951-ben született Felpécen. Tanulmányait Gyömörén kezdte, majd Ménfőcsanakon, Sopronban folytatta, és Budapesten fejezte be.
Közel 40 éve tanítja, népszerűsíti a magyar népdalokat a világ minden táján. 20 éve tanára az Óbudai Népzenei Iskolának. 1987 óta rendszeres népdaltanító műsora van a Magyar Rádióban. Előbb az "Énekeljünk együtt", majd a "Fúvom az énekem" című műsort vezeti.
30 éve minden nyáron 5 népzenei táborban szeretteti és ismerteti meg az ifjabb és idősebb korosztállyal a népdalokat.
3 lemeze jelent meg: "Élő Népzene" (1977), "Magyarország édes hazám" (1995.) és "Anyám, édesanyám" (2004.)
Nem csak népdalok után kutat több évtizede a Kárpát medencében, hanem népmeséket is gyűjt. Ezekből jelent meg egy válogatás CD melléklettel "Székely mesebeszéd" címmel 2002-ben.

Boldog és Gyömöre község díszpolgára. Munkáját több kitüntetéssel jutalmazták: a Magyar Köztársaság Kiskeresztje (1993.), Rendületlenül Díj (1998.), Kodály díj (1989.), Széchenyi Emlékplakett (2002.), KOTA Nagydíj (2003.).

A "Népzeneoktatásért Alapítvány" és a "Borvízforrás Kulturális Alapítvány" elnöke. Számos jótékonysági műsor szereplője és védnöke volt az elmúlt években.

Fábián Éva: népi ének
Gelencsér Ágnes: szolfézs, zeneelmélet és zongora tanár

1992-től vagyok az Óbudai Népzenei Iskola tanára.

1994-ben iskolánk, az Óbudai Népzenei Iskola fölkérésére megírtam a két kiadást megért "Magyar népzenei alapismeretek" című könyvet, melyet a Calibra jelentetett meg, és az akkori minisztérium kísérleti tankönyvvé nyilvánított.

1998-ban a Művelődési és Közoktatási Minisztérium felkért a NAT "Alapfokú Művészetoktatás - Népzene" tantárgyai közül a "Népzenei ismeretek" nevű új tantárgy követelményeinek és tantervi programjának kidolgozására.
a teljes önéletrajz >>>>>>

Horváth Attila: hegedű
web: www.jurtazenekar.hu
Jakab Csongor: citera, furulya
Jánosi András: hegedű
Juhász Zoltán: furulya
Kovács Márton: népzenei ismeretek
Legeza Márton: tekerő
Raksányi Boglárka: igazgató helyettes, népi ének
Szabó Adrienn: hegedű
Szabó Zoltán: duda
Turi András: brácsa és cimbalomtanár
Virágvölgyi Márta: hegedűtanár

Nyolc éves koromban kezdtem hegedülni a VIII. kerületi zeneiskolában, s szinte az első perctől kezdve zenész akartam lenni.

A népzenével 1971-ben kerültem szoros kapcsolatba. Tagja lettem a VDSZ Bartók Béla Táncegyüttes zenekarának.

Az 1970-es évek elején kibontakozó táncház-mozgalomnak tevékeny résztvevője voltam és vagyok ma is. 1973-ban megalakítottuk a Virágvölgyi zenekart, 1974-ben megkaptuk a "Népművészet Ifjú Mestere" címet.

Az 1980-as évek elején kezdtem népi hegedűt tanítani, 2000-től a Nádasdy Kálmán Művészeti Iskola és az Óbudai Népzene Iskola hegedűtanára vagyok.

1987-ben kezdtem el a 80-as években készült zenész hangosfilmek lejegyzését és feldolgozását. Ennek eredményeként jelentek meg a "Hangszeres Népzenei Példatár" címet viselő sorozat kötetei. Az addig megjelent kötetek elismeréseképpen 1993-ban a Pesovár Ferenc Emlékérmet, majd 1994-ben a Martin Alapítvány kiemelt 1. díját kaptam.

A zenélés és a tanítás mellett legnagyobb szenvedélyem a szövés. 1976 óta szövök. A mesterségbeli fogásokat szakkönyvekből, gyűjtő utaimon és a szövőszék mellett ülve sajátítottam el. Számos kiállításon is részt vettem Badó Bea fazekassal és Gáts Tibor népi hangszerkészítővel.


Az iskola dolgozói



Harsányi Ágnes : iskolatitkár

Hefelle Katalin : ügyintéző

Bakos Zoltán : pedellus

Romháti Krisztián : hangszerkarbantartó