Az iskolában a következő hangszereket lehet tanulni:

furulya

duda

A citera az egyik legelterjedtebb népi hangszerünk. Így volt ez régen és ma egyaránt. Régen a viszonylag egyszerű elkészítése tette lehetővé országos elterjedését, valamint az a tény, hogy a falusi közösségek zenei igényének meg tudott felelni. Számos alkalommal - családi ünnepeken, tollfosztóban, disznótorokon, padkaporos bálokon, sőt még lakodalmakban is - a citerás volt az egyetlen zenész. Voltak olyan alkalmak is, mikor többen - egymást felváltva - citeráztak. 1950 után a citerások több alföldi településen zenekarrá álltak össze, majd a 70-es években országossá terebélyesedett a citera-zenekari muzsikálás. Napjainkban hozzávetőlegesen 250-300 citerazenekar működik az országban, sok esetben népdalkörök kísérőzenekaraként. A citerán egyénileg történő tanulás mára számos zeneiskolában és művészeti iskolában megvalósítható. A több éves tanulás során, a hagyományos citerajátékon át el lehet jutni a magas szintű játéktechnikai és zenei szintre.
(Balogh Sándor)

A koboz.
A hangszertörténeti kutatásban nem ritka az a jelenség, hogy a hangszernevek egyidőben, vagy különböző korokban többféle, sokszor egymástól alapvetően eltérő hangszereket is takarhatnak. Igaz ez a kobozra is, amely egyike legnehezebben azonosítható hangszereinknek, míg magát a hangszernevet a korai középkor óta ismerjük Magyarországon...
Magyar hangszerként Orbán Balázs írja le először egyértelműen a hétfalusi csángók táncmulatságairól szóló leírásában (ORBÁN Balázs: A Székelyföld leírása, Pest 1873): " a kobza egy guitareszerű hangszer, melynek öt bordája, rövid nyaka és nyolc húrja van, ezt tollal pengetik, s a zenekarban a nehezen hordozható czimbalmot helyettesíti, s talán nem tévedek, ha ezt a régi költők által használt kobozzal, miként neve is jelöli, ugyanazonosnak tartom. "
a teljes cikk >>>>>>
(Kobzos Kiss Tamás)

tambura

A tekerő
Hogy mióta ismerik Magyarországon a tekerőt, arra nagyon nehéz válaszolni. Európában a XI.sz-ból ismerjük az első ábrázolásokat (Észak Spanyolország területén), de már VIII-IX. századi arab krónikák is emlegetik.
Egyes kutatók szerint a magyar Szent Gellért legenda XII. századi latin szövegében tekerőre utal a Symphonia Ungarorum kifelyezés, de ez nehezen igazolható. Az viszont biztos, hogy egy XVI. századi nemesi címerben már megtaláljuk, ami a hangszer általános ismertségére utal.
a teljes cikk >>>>>>
(Szerényi Béla)

ütőgardon

népi vonós hangszerek

cimbalom

Ezeken kívül még a következő foglalkozások vannak: népi ének, népi játékok, népzeneismeret és népdalkör.