Az iskolában a következő hangszereket lehet tanulni:
furulya |
duda |
A citera
az egyik legelterjedtebb népi hangszerünk. Így volt ez régen és ma
egyaránt.
Régen a viszonylag egyszerű elkészítése tette lehetővé országos
elterjedését, valamint az a tény, hogy a falusi közösségek zenei
igényének meg tudott felelni.
Számos alkalommal - családi ünnepeken, tollfosztóban, disznótorokon,
padkaporos bálokon, sőt még lakodalmakban is - a citerás volt az
egyetlen zenész.
Voltak olyan alkalmak is, mikor többen - egymást felváltva -
citeráztak.
1950 után a citerások több alföldi településen zenekarrá álltak össze,
majd a 70-es években országossá terebélyesedett a citera-zenekari
muzsikálás.
Napjainkban hozzávetőlegesen 250-300 citerazenekar működik az
országban, sok esetben népdalkörök kísérőzenekaraként.
A citerán egyénileg történő tanulás mára számos zeneiskolában és
művészeti iskolában megvalósítható. A több éves tanulás során, a
hagyományos citerajátékon át el lehet jutni a magas szintű
játéktechnikai és zenei szintre. (Balogh Sándor)
|
A koboz. A
hangszertörténeti kutatásban nem ritka az a jelenség, hogy a
hangszernevek egyidőben, vagy különböző korokban többféle, sokszor
egymástól alapvetően eltérő hangszereket is takarhatnak. Igaz ez a
kobozra is, amely egyike legnehezebben azonosítható hangszereinknek,
míg magát a hangszernevet a korai középkor óta ismerjük
Magyarországon...
Magyar hangszerként Orbán Balázs írja le először egyértelműen a
hétfalusi csángók táncmulatságairól szóló leírásában (ORBÁN Balázs: A
Székelyföld leírása, Pest 1873):
" a kobza egy guitareszerű hangszer, melynek öt bordája, rövid
nyaka és nyolc húrja van, ezt tollal pengetik, s a zenekarban a nehezen
hordozható czimbalmot helyettesíti, s talán nem tévedek, ha ezt a régi
költők által használt kobozzal, miként neve is jelöli, ugyanazonosnak
tartom. "
a teljes cikk >>>>>> (Kobzos Kiss Tamás)
|
tambura |
A tekerő
Hogy mióta ismerik Magyarországon a tekerőt, arra nagyon nehéz
válaszolni. Európában a XI.sz-ból ismerjük az első ábrázolásokat (Észak
Spanyolország területén), de már VIII-IX. századi arab krónikák is
emlegetik.
Egyes kutatók szerint a
magyar Szent Gellért legenda XII. századi latin szövegében tekerőre utal
a Symphonia Ungarorum kifelyezés, de ez nehezen igazolható. Az viszont
biztos, hogy egy XVI. századi nemesi címerben már megtaláljuk, ami a
hangszer általános ismertségére utal.
a teljes cikk >>>>>> (Szerényi Béla) |
ütőgardon |
népi vonós hangszerek |
cimbalom |
Ezeken kívül még a következő foglalkozások vannak: népi ének, népi játékok, népzeneismeret és népdalkör.
|