Az iskolában a következő hangszereket lehet tanulni:
 furulya |
 duda |
 A citera
az egyik legelterjedtebb népi hangszerünk. Így volt ez régen és ma
egyaránt.
Régen a viszonylag egyszerű elkészítése tette lehetővé országos
elterjedését, valamint az a tény, hogy a falusi közösségek zenei
igényének meg tudott felelni.
Számos alkalommal - családi ünnepeken, tollfosztóban, disznótorokon,
padkaporos bálokon, sőt még lakodalmakban is - a citerás volt az
egyetlen zenész.
Voltak olyan alkalmak is, mikor többen - egymást felváltva -
citeráztak.
1950 után a citerások több alföldi településen zenekarrá álltak össze,
majd a 70-es években országossá terebélyesedett a citera-zenekari
muzsikálás.
Napjainkban hozzávetőlegesen 250-300 citerazenekar működik az
országban, sok esetben népdalkörök kísérőzenekaraként.
A citerán egyénileg történő tanulás mára számos zeneiskolában és
művészeti iskolában megvalósítható. A több éves tanulás során, a
hagyományos citerajátékon át el lehet jutni a magas szintű
játéktechnikai és zenei szintre.(Balogh Sándor) |
 A koboz.A hangszertörténeti kutatásban nem ritka az a jelenség, hogy a hangszernevek egyidőben, vagy különböző korokban többféle, sokszor egymástól alapvetően eltérő hangszereket is takarhatnak. Igaz ez a kobozra is, amely egyike legnehezebben azonosítható hangszereinknek, míg magát a hangszernevet a korai középkor óta ismerjük Magyarországon... Magyar hangszerként Orbán Balázs írja le először egyértelműen a hétfalusi csángók táncmulatságairól szóló leírásában (ORBÁN Balázs: A Székelyföld leírása, Pest 1873): " a kobza egy guitareszerű hangszer, melynek öt bordája, rövid nyaka és nyolc húrja van, ezt tollal pengetik, s a zenekarban a nehezen hordozható czimbalmot helyettesíti, s talán nem tévedek, ha ezt a régi költők által használt kobozzal, miként neve is jelöli, ugyanazonosnak tartom. " a teljes cikk >>>>>> (Kobzos Kiss Tamás) |
 tambura |
 A tekerőHogy mióta ismerik Magyarországon a tekerőt, arra nagyon nehéz válaszolni. Európában a XI.sz-ból ismerjük az első ábrázolásokat (Észak Spanyolország területén), de már VIII-IX. századi arab krónikák is emlegetik. Egyes kutatók szerint a magyar Szent Gellért legenda XII. századi latin szövegében tekerőre utal a Symphonia Ungarorum kifelyezés, de ez nehezen igazolható. Az viszont biztos, hogy egy XVI. századi nemesi címerben már megtaláljuk, ami a hangszer általános ismertségére utal. a teljes cikk >>>>>> (Szerényi Béla) |
 ütőgardon |
 népi vonós hangszerek |
 cimbalom |